A kezdetek

Budapesten a rendszeres taizéi énekes imaórák még az 1980-as évek elején kezdődtek el. Eisenbarth Krisztina (1946–2012) vezetésével a városmajori Jézus Szíve plébánia keretében működő kiscsoport havonta egyszer, péntek este a templomban imádkozott a taizéi ikonkereszt előtt. Az 1987-es római taizéi találkozóra ez a péntek esti imaóra heti rendszerességet kapott, és ez lett a lelki előkészületek fő programja. A városmajori rendszeres imaórák gyümölcseként születtek meg a Várj és ne félj (1987) és a Gyújts éjszakánkba fényt (1989) lemezfelvételek, amelyeken a taizéi énekek magyarul is felcsendülnek.

Az első budapesti találkozó

1990–1991 fordulóján Budapesten került megrendezésre a taizéi találkozó. Az előkészületek során októbertől a taizéi testvérek a déli imaórát a belvárosi templomban tartották. A péntek esti imaórák pedig alkalmat adtak a taizéi keresztikonnak, hogy templomról templomra zarándokoljon. Így szinte minden egyházközségbe és gyülekezetbe eljutott, ahol fiatalokat fogadtak. A találkozóra készült el a Veni Creator Spiritus kazettafelvétel, ami a találkozó énekeinek nagy részét tartalmazta.

Templomról templomra

A budapesti találkozót követően a déli imaórák folytatódtak. Nem maradt abba a zenei felvételek sorozata sem. Lelkigyakorlatos hangulatban készült Máriabesnyőn a Te vagy a fény felvétel (1995), Szentendrén a Magnificat (1998), és Fóton a Jézus életem (2001). Ezeken nemcsak a taizéi találkozókon rendszeresen felhangzó és ezért jól ismert énekek, hanem más, komolyabb liturgikus darabok is hallhatók, beleértve a szentmise állandó részeit is. Az igényes zenélést nemcsak hangfelvételek, hanem kotta kiadványok is elősegítették: énekesfüzetek, az énekek szólóversei és hangszeres kíséretei, orgonakíséretes responzóriumok, válaszos zsoltárok.

Mindezek ellenére nem volt könnyű a rendszeres közös imádságban megmaradni. A hosszú évek során a Szent Anna (szervita) templomot kivéve minden belvárosi katolikus templomban megfordult a kis imaközösség. Igazi zarándokút volt. Ezzel párhuzamosan folytatódott a péntek esti zarándoklat is. Sőt, egy ideig a Váci utcai Szent Mihály templomban vigília mise és agapé is szerveződött. Ennek eredménye lett a Krisztus hét szava a keresztfán és a Föltámadástörténet korabarokk oratóriumok zenei felvétele.

A Katakomba

2002-től a ferenciek bazárjában, az Új Ember szerkesztőségének régi pinceraktár helyisége adott otthont az imaóráknak. A felújítás után ebben a bérbe vett pincehelyiségben folytatódtak a déli és a péntek esti imaórák, az első pénteket kivéve, ami Kozma Imre atya kezdeményezéséhez ragaszkodva megmaradt Zugligetben. A pincehelyiség a Katakomba nevet kapta, utalva az első keresztényekre, akik a szekuláris társadalomban képesek voltak hitüket megélni bárhol és bármilyen áron, és olyan módon, hogy az sikeresen tett tanúságot az Úr Jézusról a következő nemzedékek számára is.

A katakombában készült 2005-ben az Irgalmas Istenünk, hogy énekeivel Roger testvérre emlékezzünk. Ezekben az években Taizében született meg az a három hangszeres gitárkíséretes felvétel, ami az eredeti szándék szerint a személyes imádságban való elmélyülést hivatott szolgálni. Idehaza pedig hosszabb szünet után, a Párbeszéd Háza néven újjáéledő régi jezsuita kongregációs központban 2012-ben sikerült felvenni a Jézus eljön hozzád című hangfelvételt.

Új kihívások

A Katakomba a budapesti keresztény imaélet és kiscsoportos találkozók egyik ismert helye lett. Az imaórákon túl a pincehelyiség különféle lelkiségi és baráti csoportok találkozóinak adott otthont. A taizéi zarándoklatokkal kapcsolatos lelki felkészülések is részben itt zajlottak. Mégis, úgy találtuk, hogy a hosszú évtizedek során sem épült ki megfelelő kapcsolódás az egyházi struktúrákhoz. Némelyeket az olykor nem igazán komfortos körülmények, a bonyodalmas megközelíthetőség, vagy éppen az a tévhit tartott vissza a programoktól és az imádságoktól, hogy azok nem nyitottak mindenki számára. Ezért hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, elfogadjuk a magyarországi jezsuiták meghívását, és az imaórák helye átzarándokolt a Mária utcai Jézus Szíve Templomba, illetve az ottani „katakombába”, a Párbeszéd Háza Jézus kápolnájába.

Megmaradnak a napközi imaórák mintegy lehetőséget adva a mindennapok sodrában élő kereszténynek, hogy elcsendesedjen és a mi Urunkra figyeljen. A péntek esti imaórák rendje sem borul fel. Az első péntek továbbra is marad Zugligetben, a többi pénteken pedig a Mária utcai Jézus Szíve Templomban. Krisztus Király ünnepétől kezdve havi egy alkalommal csöndes vigília mise lesz, amin taizéi éneket éneklünk. Havonta egyszer pedig a jezsuita 8-as vasárnap esti szentmiséjén taizéi énekeket és más, igényesebb liturgikus darabokat éneklünk.

Nem mindegy, hogyan és mit imádkozunk, mit éneklünk, és az énekeket hogyan kísérjük. Ezért zenei műhelyt indítunk, amelynek célja a taizéi énekek és egyben a liturgia alaposabb megismerése, az egyszerű, de tudatos és igényes zenei szolgálat. Elsősorban azok jelentkezését várjuk, akik gitározni vagy/és énekelni szeretnének, hogy tudásukat a közösség érdekében kamatoztathassák az imaóra vagy a szentmise zenei szolgálata alatt.

Bálint Zsolt és Kertész Annamária
2014. szeptember