Barátság-ikon - Lelkiség

A korai középkori ikonon Krisztus barátjaként öleli át Szent Menaszt, egy egyiptomi kolostor elöljáróját. Ez az ikon azt sugározza, hogy Krisztus barátságát ajánlja mindnyájunknak. Ezért hívják Barátság-ikonnak.

„Arra szeretnénk emlékezni, hogy mindannyian barátságban élhetünk Krisztussal. Nem véletlenül mondja az evangéliumban: «Nem nevezlek többé szolgának benneteket, […] barátaimnak mondalak benneteket.» (Jn 15,15) Ez a VI. századi egyiptomi eredetű ikon ezt a barátságot fejezi ki. Krisztust látjuk, amint kezét barátja, Menász vállára teszi. Mindannyian felismerhetjük magunkat Krisztus barátjában. Ez az ikon az evangélium középpontjára hívja fel a figyelmet: még ha a feltámadt Krisztus láthatatlan is szemünk számára, jelenlétére rábízhatjuk magunkat.” (Alois testvér, Taizé)

A kép leírása

A narancsvörös naplementében a hegyes-dombos táj előtt két személy áll egymás mellett, lábaiknál nyomokban zöld növényzet. Jobbra Krisztus látható, a feje körüli glóriában kereszt, mellette a „Ψωτηρ” (görög: szótér, „megváltó”) felirat. Kis szakálla, erős szemöldökvonalai és nagy szemei vannak, sötét tunikát és kendőt visel. Bal kezében gyöngyökkel és drágakövekkel gazdagon díszített, vastag, fém kapcsos könyvet tart: az Evangéliumot, hiszen ő a megtestesült Ige. Barátsága és bizalma jeleként jobb kezét a jobbján álló Szent Menasz jobb vállára teszi. Az apát glóriája mellett az „Απα Μηνα” (Abba Mena) felirat olvasható. Termetre valamivel kisebb, haja és vastag szakálla ősz, barna tunikát és világos kendőt visel. Bal kezében kis könyvtekercs, talán a szerzetesrend regulája van, jobb kezével pedig áldást ad.

Krisztus és az apát

A két barát közel áll egymáshoz, nyugalmat és meghittséget árasztanak. Első pillantásra hasonlónak tűnnek: arcuk hasonló vonásokkal bír, mindketten tágra nyílt, békét sugárzó szemekkel egy irányba néznek, szinte egyforma magasak, egyforma dicsfény látható a fejük fölött. A Krisztussal való barátságban mi is Krisztus vonásait öltjük magunkra. Mégis különböznek is egymástól: felismerhetően más az arcuk és a ruhájuk, mások a mozdulataik. A Krisztussal való barátságban megmarad, sőt kiteljesedik az egyéniségünk.

Az ikon története

A VIII. századra datálható, különösen jó állapotban lévő ikont 1900-ban találták meg Közép-Egyiptomban, a Nílus-parti Bawit mellett egy rendkívüli méretű kolostor feltárásakor. A kolostort Szent Apolló alapította 385 és 390 között. Abban az időben sorra épültek a remeteségek és kolostorok a sivatag peremén a sok szent remete, elsősorban Remete Szent Antal hatására. Az ikonon ábrázolt Szent Menász is remete volt, aki 309-ben halt mártírhalált. A kolostor a VIII-IX. századig virágzott, majd Egyiptom iszlamizálódásának hatására a X. században elhagyatottá vált.

A szabályos négyzet alakú, 57 cm × 57 cm-es, fára festett remekmű a legrégebbinek ismert kopt ikon. Jelenleg a párizsi Louvre-ban őrzik.